Egy emberöltő nagy idő, egy autóverseny történetében meg pláne. Idén 50 éves jubileumot ünnepelnek a daytonai 24 óráson. Ám ha tavaly a 44.-et rendezték, akkor most a 45.-ik jön. Hogy jön ide az 50?
Nos, a nagy vízen túl az első daytonai sportautó versenytől számolják az eseményeket. Az első, illetve elsők, még nem 24 órás versenyek voltak. 1962-ig kell visszamenni az időben, ekkor rendezték meg a Daytona Continentalt 3 órás időkerettel.
A mezőnyben többek közt ott volt az ekkor még csak egyszeres Indy 500 győztes A. J. Foyt, az egy évvel korábban Formula-1-es világbajnoki címet nyert Phill Hill, a mexikói Rodriguez testvérek, meg egy bizonyos Roger Penske is.
A Daytona Continentalt Dan Gurney nyerte egy Lotus 19-essel drámai végjátékban. Gurney igen nagy, több mint egy körös előnyre tett szert, a motor viszont néhány perccel a vége előtt megmakacsolta magát. Okosan úgy döntött, inkább megáll a célvonal előtt és megvárja, míg lepereg az utolsó 2-3 perc.
A legenda szerint csak egyszerűen balra fordította a kormányt és legurult a döntött ívről, átszelve a célvonalat. Emiatt hozták aztán a szabályt, miszerint az autóknak saját erőből kell áthaladniuk a célvonalon. Aki kíváncsi rá pontosan hogyan is zajlott mindez, annak ajánlom ezt a videót:
1964-ben 2000 km-es távot írtak elő, ami a korabeli Le Mans-i 24 órás mintegy felét tette ki, majd 1966-ban megtartották az első 24 órás versenyt is. Ezt Ken Miles és Lloyd Ruby nyerték egy MkII-es Ford GT40-essel. A kékoválos márka legközelebb csak 1997-ben nyert!
A korszak nagyjai és csúcs sportautói ezután nem kizárólag Le Mans-ban, hanem Daytonában is egynapos erőpróbákon döntötték el ki a jobb.
A ’60-as évek ugyanúgy, ahogyan Európában, Amerikában is a Ferrari-Ford háborútól volt hangos. 1967-ig bezárólag 3-2 volt az állás az olaszok javára. Az évtized végétől aztán itt is a Porsche vette át a hatalmat, közel két évtizeden át. A ’80-as évek végéig Le Mans-ban 12, Daytonában 16 győzelmet szereztek, és lettek a sportautózás legeredményesebb márkája.
1972-ben mindössze hatórás volt a verseny. Ez volt azaz esztendő, amikor az FIA felforgatta a szabálykönyvet. Többek közt a Porsche elszántságának is köszönhetően veszélyes magasságba szökő sebesség és költségek miatt, a nemzetközi szövetség reformokra szánta el magát.
Megszüntették a korábbi Group 6-os prototípus és a Group 5-ös sportautó kategóriákat és egy új Group 5-öst hoztak létre, ebben 3 literben maximalizálták a motorok hengerűrtartalmát. E változtatásnak köszönhetően nyugdíjba vonultak a sportautó versenyzés arany korszakának gépcsodái, a Ford GT40-es, a Porsche 917-es, a Ferrari 512-es, a Lola T70-es, a Chaparall, az Alfa 33 és a Shelby Cobra.
A technikai változtatások mellett az FIA beleszólt a versenyek hosszába is. Le Mans kivételével mindegyiket 6 órában határozta meg. Miért engedtek az FIA-nak Amerikában, ahol egyébként nemigen törődnek a párizsi döntéshozókkal? Sokan úgy vélték a kisebb motorral szerelt prototípusok nem bírják végig a 24 órát, és nem szerették volna, ha egy sem ér el a célig.
1974-ben az olajválság miatt elmaradt Daytona, ahogyan Sebring is. Azóta viszont minden évben ez az amerikai autósport évad nyitánya.
2000 óta egy új sportszövetség a GrandAm felügyelete alatt áll a verseny. Nekik köszönhetően Daytona egyre inkább elszigetelődik technikai értelemben a világ többi részétől. 2004-ben vezették be a jelenleg is használt Daytona Prototípusokat, amiket 5 éves ciklusokban frissítenek, elvileg.
2012 a harmadik ilyen periódus kezdete. A csővázas NASCAR-os technikára épülő autók szépségüket tekintve igencsak kihívásokkal küszködnek, de az elmúlt évek bebizonyították, ezekkel is lehet késhegyre menő csatákat vívni.
Hagyományosan minden évben január utolsó vagy február első hétvégéje az időpont. Idén az NFL főcsoport-döntőkön túl, de még a Super Bowlon innen, január 28-29-én rendezik. Florida ugyan nem a zord téli időről híres, de azért éjszaka alaposan vissza tud esni a hőmérséklet.
Ez valamint a hosszú, kb. 12-13 órás éjszaka adja az igazi nehézségét, még akkor is, ha a pálya haloványan ki van világítva. Meg aztán egy kis eső meg tudja fűszerezni az oválpályás versenyzést, ahogyan az már többször megesett az évek során.
A mezőny mondhatni a szokásos. A sportautózás színe-java most is itt van az Atlanti-óceán mindkét partjáról. Az Indycar egy komplett különítménnyel képviselteti magát, és több NASCAR-os és ex-F1-es is tiszteletét teszi.
Talán az évforduló miatt, de most négy év után van generációváltás a prototípusoknál. Az új szabályok már gyártók közvetlen jelenlétét is támogatják ennek köszönhető a Corvette DP megjelenése. Ezt a GM számára a GT1-es és GT2 Corvetteket is építő Pratt & Whitney fejlesztette. Több csapat is ezzel fog nekivágni a távnak. A rajtlistán öt ilyen szerepel. Nem sikerült rosszul a tervezés, a múlt heti teszteken végig taroltak.
A többiek két kivételtől eltekintve a Riley autóit használják. A kanadai olajmilliárdos Tracy Krohn a megszokott rikító zöld Lolát, a Doran pedig egy Dallarát indít. Érdekesség, idén nem lesz Porsche motoros DP, és nem kombinálják a Chevy motorokat a Riley karosszériával.
Az erőviszonyok ismeretében most is Chip Ganassi (Riley-BMW) kontra Action Express (Corvette DP) csata várható. Persze nem szabad elfelejteni a Wayne Taylor-féle Suntrust-ot, és Gurney fiát, Alexet a soraiban tudó Bob Stallings Racing-et.
A GT mezőnyben újdonság a Ferrari 458 Italia. Maranellóban komolyan gondolhatják a dolgot. Mindkét ALMS csapatuk (Risi és Extreme Speed) jelen lesz plusz az európai gyári istálló az AF Corse is.
A Porschésok közül érdemes kiemelni a mostani és a korábbi gyári ALMS csapataikat, vagyis a Flying Lizard és az Alex Job Racing-et. Előbbi tavaly a leggyorsabb volt a DP kategóriában. A mezőny legrégibb tagja a négyszeres abszolút győztes Brumos 2011-ben a GT kategóriába igazolt. A döntés helyesnek bizonyult, hiszen megnyerték a bajnoki címet. A TRG idén visszafogta magát, mindössze öt Porsche 911-est neveztek, de azért továbbra is ők a kategória abszolút esélyesei.
Az Eurosport jóvoltából idén is láthatunk pár órát az idei első komolyabb sportautó versenyről. Rajt szombaton 21:30-kor!
Az elmúlt 50 év győztes autói, közülük megpróbálnak minél többet elhozni
2009 – A jelen, a Daytona Prototípusok és a verseny történetének legszorosabb végjátéka, ami a Brumos negyedik győzelmével zárult
